Hírek

A ma megjelent Magyar Hírlap terjedelmes cikket közölt az érdi beruházásokról, fejlesztésekről, amelyet alább olvashat.

Érd Pest megye egyik legdinamikusabban fejlődő városa lett, mióta a jelenlegi polgármester, T. Mészáros András vezeti. A sikert nem csak abban látja, hogy az elmúlt időszakban csaknem negyvenmilliárd forintnyi uniós forrást nyertek el, hanem abban, hogy nem nagyvárosban, hanem kertvárosban gondolkodik, s ehhez igazítják a fejlesztéseket.

Érd az elmúlt három évben közel 40 milliárd forint uniós pályázati pénzt nyert. Milyen fejlesztésekre fordította a város ezt az igen jelentős összeget?

Valóban, soha nem látott mértékben érkezett uniós forrás Érdre, és ez mindenekelőtt a pályázatíró csapat munkáját dicséri. Felkészült, a város fejlődését szem előtt tartó kollégák dolgoztak a pályázatok megírásán, és a siker minden elképzelésünket felülmúlta.

Régi tartozásait róhatja le így a város az itt élők felé. Elsősorban a csatornahálózat felújítására gondolok. Érd megyei jogú város, kistérségi központ, a megye legnagyobb városa – és jelenleg alig húsz százaléka csatornázott. Ez elképesztő lemaradás, ha jól belegondolunk. A sikeres pályázatnak köszönhetően ezt a hátrányt most orvosoljuk, hiszen a város teljes egésze csatornázott lesz másfél-két éven belül.

E mellett még három jelentős fejlesztést kell megemlítenem. Az egyik a szakorvosi rendelő, amely hamarosan elkészül, és kibővült funkciókkal, valóban európai infrastruktúrával várja majd az érdieket.

A másik az Erzsébetváros vízrendezését célzó nyertes pályázatunk, amely ugyancsak súlyos gondokat orvosol. A hamarosan elkészülő csapadékvíz-gyűjtő- és -elvezető árkok végre élhetővé teszik az ott élők környezetét.

A harmadik, ugyancsak fontos fejlesztésünk a városközpont újjá-, pontosabban megépítése, hiszen Érdnek jelenleg nincs klasszikus értelemben vett központja. A nemrég elnyert pályázati pénzből főteret, sétányt építhetünk, megújíthatjuk az Európában egyedülálló Földrajzi Múzeumot, felújítjuk és új funkciókkal, kávéházzal, kiállító teremmel nyitjuk meg a Gesztelyi-házat. Egyszóval: Érd olyan lesz, amilyennek a város lakóinak többsége hosszú idő óta szeretné: virágzó kertváros.

Érd ezzel a 40 milliárd forinttal a legdinamikusabban fejlődő városok sorába lépett. Van-e innen tovább út felfelé? Vagy kimerítették a lehetőségeket?

Bízom benne, hogy a fejlesztések folytathatóak. Ehhez mindenekelőtt további bizalom szükséges a választóktól. Úgy érzem, a várost vezető csapat bizonyított az elmúlt négy évben, és nemcsak az uniós pénzek elnyerésére gondolok. Ennek a ciklusnak a gazdasági alapját képező Batthyány Programot (amely Érd reformkori újjáépítőjéről, Batthyány Fülöp grófról kapta a nevét) 2006-ban fogadtuk el, és számos olyan támogatást tartalmazott, amely korábban nem volt Érden.

Ilyen például a Baba Program, amely a csecsemő ápolásához szükséges eszközöket tartalmazó csomag, minden érdi újszülöttnek jár, ilyen az Ösztöndíj Program, amely a hátrányos helyzetben lévő, tehetséges diákokat támogatja, vagy az Érdemes Program, amely a civil szervezetek támogatására jött létre.

Mindezt folytatni szeretnénk a már tervezés alatt álló 2. Batthyány Programmal, amelynek természetesen új elemei is lesznek.

Mondana néhány példát?

A közbiztonság mindig is nagy probléma volt városunkban, bár ezen a téren is értünk el javulást. Három éve a megyei jogú városok sorában meglehetősen hátul voltunk, de tavaly már a középmezőnybe léptünk. Ez nyilvánvalóan annak is köszönhető, hogy kiváló együttműködés alakult ki a rendőrség, a polgárőrség és a városvezetés között. Ennek köszönhetően térfigyelő kamerákat állítottunk fel a város több mint félszáz pontján, körzeti megbízotti irodákat nyitottunk. Ezek hatása szinte azonnal érezhető volt.

A következő ciklusban szeretnénk az érdi rendőrségnek méltó helyet találni, ez az egyik legfontosabb célkitűzésünk. Szeretnénk azt is, ha a jövőben ügyészség és bíróság működhetne városunkban. Az egészségügy terén is komoly terveink vannak: tervezzük az érdi kórház létrehozását.

Mindez persze nagyon sok munka, és e célok eléréshez az eddigieknél is állhatatosabb hozzáállás szükséges. És nem utolsósorban az, hogy a városvezetés és a kormány között feszültségektől mentes legyen a kapcsolat.

Ön előtt szocialista polgármester vezette a várost, aki ismét ringbe száll Ön ellen. Mi az, amivel többet nyújthat egy fideszes városvezetés Érdnek, az Érden élőknek?

Mindenekelőtt van egy alapvető különbség kettőnk között, ami alapjaiban határozza meg a város jövőjét, a fejlődés irányát. Ez pedig az, hogy a szocialisták évek óta nagyvárost akarnak Érdből faragni.

Tudni kell, hogy Érdre évente mintegy 1200 ember költözik, nagyrészük a fővárosból, ráadásul városunk az egyik legfiatalabb az országban, az átlagéletkor nem haladja meg a 35 évet. Tehát javarészt kisgyermekes vagy családot tervező fiatalokról van szó, akik nyugodt, otthonos környezetre vágynak.

A mi városfilozófiánk ezt az igényt igyekszik kielégíteni, így minden fejlesztésünk, minden tervünk azt célozza, hogy virágzó kertváros legyen Érd. Olyan város, amely egyre inkább itt tartja az itt élőket. Tehát itt vállal munkát, itt járatja óvodába, iskolába a gyermekeit, itt talál a kikapcsolódáshoz megfelelő kulturális programokat.

Szokás volt alvó városnak nevezni Érdet, de úgy vélem, ez a jelző egyre inkább a múlté lesz, annak ellenére, hogy politikai ellenfeleink rendre a fejlesztések ellen szavaztak a közgyűlésben. De nekünk nem ezzel kell törődnünk, ezzel majd ők elszámolnak a választók felé. Fontosabb, hogy az elmúlt két évben mintegy ötszáz új munkahely létesült a városban, és ezt szeretnénk megtriplázni a következő években.

A most folyó beruházások során ismét lehetőséget akarunk adni az érdi kisiparosoknak, vállalkozóknak is, s ezt nagyban elősegíti a kiváló együttműködés az Érdi Ipartestülettel. Nagy hangsúlyt helyeztünk a bölcsődék és az óvodák felújítására, a férőhelyek bővítésére is. Épp a napokban jártuk be a családokkal az egyik kibővített bölcsődénket, ahová ötven gyermek kaphat elhelyezést.

Uniós forrásból felújítottuk és kibővítettük az egyik általános iskolánkat, ahol jövőre már gimnáziumi osztályok is indulnak, s a 2. Batthyány Programban további iskola felújításokat és bővítéseket tervezünk.

És nem utolsósorban felpezsdült a kulturális élet a városban. Két éve megnyitottuk a művésztelepet, ahol neves képzőművészeknek adunk lehetőséget az alkotásra, akik cserébe az épülő képtárnak ajándékoznak egy-egy művet. Már harmadik éve rendezzük meg az Első Fesztivált, ahol az ország legnevesebb rock zenekarai lépnek fel nyaranta. Ugyancsak nyáron tartjuk a Zenélő Udvar elnevezésű rendezvényünket, amely a komolyzene szerelmeseinek nyújt szórakozást. És a sor még folytatható a többnapos kultúra napi rendezvény sorozattal, a hagyományos, három hetes érdi Napokkal és a városban igen népszerű utcabállal.

És egy igazi, talán Európában is egyedülálló kezdeményezésünk is van, a Kultúra Gazdagít program, amelynek lényege, hogy minden, valamely érdi kulturális programra jegyet váltó a jegy árának – jelenleg – hatszoros értékét kapja vissza levásárolható kuponok formájában. Mindezt úgy, hogy sem a várost, sem a programhoz csatlakozó vállalkozókat nem terheli ezért külön költség. Azt gondolom, hogy a kultúrafinanszírozás eme új modellje az egész országban példát nyújthat.

Mindaz, amit eddig elmondott, magabiztosságot sugall. Ön szerint eldöntött tény a választás kimenetele?

Egyáltalán nem. Ha magabiztosságot érzékelt, az legfeljebb az eddig elvégzett munkának szól, amellyel – ne vegye szerénytelenségnek – hibáival együtt is elégedettek lehetünk. A tét azonban nem kicsi: Érd jövője.

A választók arról döntenek vasárnap, hogy az eddigi fejlesztések megakadnak-e s helyette elindul egy lakóparkokkal, társasházakkal teletűzdelt nagyváros építése, vagy folytatódhat a virágzó kertvárosi fejlődés. Biztos vagyok benne, hogy a szocialisták valamennyi megmaradt szavazójukat mozgósítani fogják, ezért nem mindegy, hogy a mi választóink eljönnek-e.

(Megjelent a Magyar Hírlap 2010 szeptember 27-i számában)

Tekintse meg a pályázatokról készült összefoglalót ide kattintva!