„Nyugodt, békés, biztonságos otthont” – Cikluszáró interjú T. Mészáros András polgármesterrel

T. Mészáros András

Október 3-án, vasárnap, a helyhatósági választások napján véget ér a négyéves önkormányzati ciklus. Ez alkalom a számvetésre, annak vizsgálatára, hol és milyen irányba tart ma Érd – erről beszélgetett  T. Mészáros Andrással, Érd megyei jogú város polgármesterével az Érdi Újság főszerkesztője.

– Polgármester úr hogyan értékeli ezt a négy évet?

– Az értékelés a választók dolga, ők döntik majd el vasárnap, hogy elégedettek‑e a mostani városvezetés munkájával, azzal a városépítő koncepcióval, amelyet ebben a ciklusban meghirdettünk, és amelyet a legjobb tudásunk szerint megvalósítani igyekeztünk. Én legfeljebb a tényeket sorolhatom, amelyek segíthetnek a választóknak felelős döntésük meghozatalában.

Mindenekelőtt tény, hogy soha ennyi fejlesztési pénz nem érkezett Érdre, mint ebben a ciklusban. Összességében mintegy 40 milliárd
forintról beszélünk, amelyből egyrészt régi adósságokat törleszthetett a város: elindult a csatornaprogram, megoldottuk Erzsébetváros vízelvezetését, illetve hozzáláthatunk az új városközpont megépítéséhez.

Másrészt iskolákat, óvodákat, bölcsődéket újíthattunk fel, növelhettük a férőhelyek számát. Harmadrészt jelentős összeget fordíthattunk a közbiztonság javítására azzal, hogy körzeti megbízotti irodákat nyitottunk, illetve térfigyelő kamerákat állítottunk fel a város több mint fél száz pontján.

Ez az a három nagy terület, amelyen megítélésem szerint jelentős előrelépést tettünk.

– Ezek valóban fontos területei egy város közösségének életében, ugyanakkor a megvalósítás nem volt vitáktól mentes. Sok kritika, olykor vád is érte a városvezetést e programokkal kapcsolatban…
– A viták, ez meggyőződésem, hasznosak, legalábbis olyankor, amikor a vitázó feleket a jobbító szándék vezérli. Más a helyzet azonban akkor, amikor a viták, vádaskodások hátterében szimpla politikai szándék húzódik. Ez utóbbi mentalitást képviselőknek az a jellemzőjük, hogy önmagáért a vitáért próbálnak feszültséget teremteni.
Ilyenkor a lényeg elsikkad, mert a vitát generálókat nem az érdekli, hogy az érdieknek jobb legyen, hanem az, hogy számukra megfelelő politikai szituációba lavírozzák a pártjukat, magukat. A politikai életnek persze ez is sajátja olykor, és ezt nekünk tudomásul
kell vennünk, még ha sajnálattal tesszük is ezt.

Más kérdés persze, amikor a politikai ellenfelek túlmennek egy bizonyos határon, és hazugságokkal, rágalmakkal próbálják lejáratni a városvezetést. Ehhez az eszközhöz akkor nyúlnak a politikai ellenfelek, ha nincs kidolgozott programjuk – márpedig ilyet sajnos egyetlenegyet sem láttam az ellenfelektől. De meggyőződésem, hogy az érdiek nem vakok, pontosan átlátnak ezen a politikai szitán.

Pontosan emlékeznek arra, hogy a szocialista városvezetés idején semmi más nem történt, mint a városi vagyon elherdálása. Abban a négy évben gyakorlatilag nem nyert pályázati pénzt a város, míg most három év alatt 40 milliárd forint érkezett a városba. Ez fejenként csaknem 500 ezer forint, minden egyes érdire ennyi jut az uniós pénzekből. És az sem elhanyagolható tény, hogy az MSZP képviselői gyakorlatilag egyetlen fejlesztést sem támogattak a négy év során, sőt az utóbbi időben a közgyűlés üléseit is látványosan bojkottálták, amiből az derül ki, hogy semmiféle programmal nem rendelkeznek, kizárólag nemet képesek mondani.

– A ciklus elején fogadták el a Batthyány programot, amely összefoglalta az ön által már említett városépítő koncepció lényegét. Nemrég bejelentették, hogy már tervezik ennek folytatását. Az előzőhöz szervesen kapcsolódó programról van szó, vagy vannak új irányok is ebben a készülő programban?

A Batthyány program a „Virágzó kertváros” megteremtésének gazdasági programja. Úgy vélem, ez helyes iránya a város fejlődésének. Az érdiek döntő többsége nyugodt, békés és biztonságos otthont szeretne magának, olyat, amilyet egy fejlődő kertváros nyújthat. Ezért nincs ok változtatni.

A  második Batthyány program részben folytatása lesz az előzőnek: folytatjuk a Babaprogramot, amely csecsemők ápolásához szükséges eszközöket tartalmazó csomag, és minden érdi újszülöttnek jár; a hátrányos helyzetben lévő, tehetséges diákokat támogató
Ösztöndíjprogramot és a civil szervezetek támogatására létrejött Érdemes programot is.

De természetesen lesznek új elemek is, hiszen ez a négy év csak kezdete egy hosszabb útnak. Egy ciklus nyilvánvalóan nem elég ahhoz, hogy minden problémát orvosoljunk, minden szükséges fejlesztést végrehajtsunk.

Az új koncepció tehát részben folytatása lesz a megkezdett vagy hamarosan elkezdődő fejlesztéseknek, részben pedig megfogalmaz új feladatokat is.

– Mondana néhány konkrétumot?
– 2012-ig a legfontosabb teendő a csatornaprogram zavartalan lebonyolítása. Ez a legnagyobb beruházás Érd történelmében, olyan projekt, amellyel a város évtizedek óta adósa az itt élőknek. A tét tehát nem kicsi. Egy alig húsz százalékban csatornázott megyei jogú város végre valóban európai rangra emelkedhet.

Emellett továbbra is fontos terület a közbiztonság, amelyben az elmúlt években jelentős előrelépést tettünk, hiszen nemrég még a megyei jogú városok sorában szinte leghátul kullogtunk, tavaly viszont már a középmezőnybe léptünk. De a probléma sajnos még nem megoldott. Nagyon nagy segítség az a példaszerű együttműködés, amely a rendőrség, a polgárőrség és a városvezetés között kialakult. Ez megfelelő alapja a további fejlődésnek ezen a területen. Az első és legfontosabb feladat, hogy az érdi rendőrségnek méltó
helyet találjunk. Szeretnénk továbbá önálló ügyészséget és bíróságot Érdre, hiszen mégiscsak egy megyei jogú városról van szó.

A másik nagyon fontos, minden érdit érintő kérdés az egészségügy. A hamarosan elkészülő szakorvosi rendelő mellett érdi kórház létrehozását is tervezzük.

A harmadik nagy fejlesztés az utak rendbetétele, amihez persze meg kell várnunk a csatornaprogram végét. De amint azzal megvagyunk, nem halasztható tovább e valóban súlyos problémának a megoldása. Mindehhez a szándék és akarat mellett az érdiek összefogására is szükség van, s nem utolsósorban arra, hogy a városvezetés és a kormány között feszültségektől mentes, sőt konstruktív legyen a kapcsolat. Ez nem közhely: a szocialista kormány működése alatt több pályázatot is beadtunk földutak burkolására, de ezek közül egyet sem nyerhettünk meg…

A cél az, hogy az új kormány partner legyen e programok támogatásában.

– Az érdi Közgyűlés ünnepélyes üléssel búcsúzott csütörtökön a ciklustól. Még csoportkép is készült a képviselőkkel. Azt jelenti ez, hogy mégiscsak létezhet összefogás a politikusok között?

Azért a kép nem ennyire vidám, sajnos. A csütörtöki ülés valóban ünnepélyes volt, nem esett szó politikáról, úgy érzem, minden korábbi vita ellenére méltó módon búcsúzhattunk volna el egymástól. Mégsem ünnepelhettünk felhőtlenül, hiszen az egyik kihívóm, Döcsakovszky Béla, a szocialista képviselők és az elvileg a civileket képviselő Jakab Béla nem jelent meg az ünnepi ülésen, holott nem egy közülük pár perccel előtte még az épületben volt.

Érthetetlen számomra ez a fajta mentalitás. Olyan méltatlan indulatot, dühöt feltételez a részükről, amely láthatóan nincs tekintettel semmire és senkire. A távolmaradás soha nem konstruktív, az cserbenhagyása a választóknak. Dühből nem lehet várost építeni.

Bognár Nándor

(megjelent az Érdi Újságban)