A tények makacs dolgok

Bizonyára sokak számára ismert az a jelenet a Monty Python filmből, amikor az egyébként esélytelen, de önbizalomtól túlcsorduló Fekete Lovag hepciásan nekiugrik ellenfelének. Miután a szelíd, de határozott ellenfele lazán legyőzi, immáron egyetlen kéz- és láb nélkül még mindig harciasan nyelvel, sértegeti ellenfelét, majd kijelenti: “OK, kiegyezek veled döntetlenben!”.

Valami hasonló jutott eszembe, amikor olvastam – a már régen és újból – megbukott érdi szoci képviselő követeléseit tartalmazó nyilatkozatot (a bizottsági helyek 50 %-át kérte, valamint azt, hogy ugyanannyi bizottsági elnöki helyet kaphasson pártja, mint a választásokon győztes Fidesz). De hasonló “bölcsességeket” lehetett olvasni a sajátjait hátba támadó másik polgármesterjelölt és csúfosan leszerepelt volt kampányfőnök tollából is. Soraikat olvasva tulajdonképpen az az érzése támad az embernek, mintha Érden nem is a Fidesz győzött volna igen nagy arányban a választásokon, hanem egyenesen elbukta volna azt…

De nézzük a tényeket!

A város mind a 48 szavazókörében – és ezáltal 12 választókerületében – a Fidesz egyéni jelöltjei és polgármesterjelöltje szerezte meg a többséget. Egyes szavazókörökben a polgármesterjelöltek esetében egymagában 64%-ot meghaladta! Ilyen nagyarányú jobboldali győzelemre még soha nem volt példa Érden.

T. Mészáros András polgármester a leadott szavazatok 54,48%-át kapta meg úgy, hogy a másik – országosan szövetséges – párt alig titkoltan egy másik jelöltet támogatott és igen erős negatív kampányt folytatott ellene (a tavaszi országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP közös jelöltje 54,10%-ot szerzett). A városban a két választáson (országgyűlési és önkormányzati) kapott szavazatok számát (és nem arányát!) összehasonlítani politikai analfabéták körében szokás, hisz nyilvánvaló, hogy – országosan is – a választások jellegéből adódóan jóval magasabb volt a részvétel tavasszal, mint ősszel. Ez így volt egyébként 1994-től kezdődően minden választási évben. A közéletet kicsit is követő emberek ráadásul tudják azt is, hogy az országgyűlési választásokon elsősorban Orbán Viktor miniszterelnökre, míg az önkormányzati választásokon a helyben ismert és tisztelt polgármesterre szavazott a választók többsége.

Míg Érden 34,75% volt a részvétel az önkormányzati választásokon, addig Debrecenben 32,41%, Békéscsabán 32,01%, Kecskeméten 33,11%, Nagykanizsán 34,56%, Pécsen 33,24%. Ott, ahol erősebb volt a baloldali mozgósítás, magasabb részvételi arányok születtek, de sehol nem haladta meg a 46%-ot. Így volt ez Érden is: azokban a szavazókörökben, ahol hagyományosan jobban szokott szerepelni a baloldal, sokkal magasabb volt a részvételi kedv, mint az erős jobboldali településrészeken.

Ha összehasonlítást végzünk országos szinten a Fideszes polgármesterek között, Érd nem kell szégyenkezzen. Míg Érden 54,48%-al nyert a polgármester, addig Nagykanizsa 41,06%, Salgótarján 51,39%, Sopron 52,79%, Eger 54,27%-ot hozott.

Pest megyében – Érden kívül – sok településen a Fidesz jelöltjei nem tudtak eredményesen szerepelni. Leginkább azokon a településen volt ez így, ahol a szövetséges párt (KDNP) jelöltjei ráindultak a Fideszes jelöltre és ez a megyében – országosan egyedülállóan – sajnos sok helyen előfordult. A legkirívóbb példák között Vácot említhetjük, ahol hajszálon múlott, hogy a szövetségesi versenyből nem az MSZP-s polgármester került ki győztesen.

Pécelen azonban súlyos árat fizettek: mind a 8 egyéni körzetet nyerhették volna együtt a szövetséges pártok, azonban a versengésben hetet elveszítettek. Voltak olyan választókerületek is, ahol a két egymással szemben induló szövetséges versenyéből egyik kerületben 2, máshol 3, vagy 7 szavazat előnnyel egy harmadik jelölt került ki győztesen! Abonyban a szövetséges pártok jelöltjeinek versengéséből szintén egy harmadik került ki győztesen a polgármesteri szék tekintetében.

A szomszédos települések közül Tárnokon egy sikeres polgármester csapata izgalmak nélkül aratott kiütéses győzelmet. Az OGY választókerületben megemlíthető még Százhalombatta és Diósd, ahol nem sikerült győzni a Fidesz jelöltjeinek. Az okok között az elkövetkező időben mindenképpen meg kell majd vizsgálni az országgyűlési képviselő és köreinek tevékenységét, amely ronthatta a Fidesz jelöltjeinek esélyét ezeken a településeken.

Látható az országos és megyei adatokból az is, amit több politikai elemző megállapított: a 2010-es önkormányzati választásokon sem szükséges, sem elégséges feltétel nem volt az, hogy valaki Fidesz színekben induljon. A települések lakói ezen a választáson sokkal inkább figyeltek a településvezetők képességeire, az általuk elért teljesítményre. Úgy gondolom, nem volt ez másképpen Érden sem, ahol a nagyarányú felhatalmazást igen nagy részben az elért eredmények alapján adták meg a választók.

Ez a bizalom egyúttal komoly felelősséget is hordoz: a következő ciklusban legalább ilyen jól, ha nem még jobban kell dolgozni ahhoz, hogy továbbra is megmaradjon a bizalom!