Az aradi vértanúkra emlékeztünk

 

Idén is méltóképpen emlékeztünk az aradi vértanúkra, akik életüket adták a szabadság oltárán hazájukért.

T. Mészáros András polgármester ünnepi beszédében elmondta:

170 évvel ezelőtt ezen a napon Arad várában 13 mártír állt szemben hóhéraival. Ugyanazokban a percekben Pesten az első felelős magyar kormány miniszterelnöke, Batthyány Lajos gróf nézett kivégzői szemébe. A szabadságharc leverése után egész Európát megdöbbentette az a kérlelhetetlen megtorlás sorozat, amelynek egyes becslések szerint 130 ember esett áldozatul. További ezreket pedig súlyos börtönbüntetésre ítéltek.

Az ő emlékezetükért gyűltünk ma össze, az ő emlékükre szólnak ma a harangok.

2006 óta nem egy emlékező beszédet mondtam már ezen a napon, s mindannyiszor csak a hősökről beszéltem. Azokról a mártírokról, azokról a bátor emberekről, akik feláldozták életüket a szabadságért. Magyarország és Európa szabadságáért. Ők a hősök, akik halálukig küzdöttek ezért a nemzetért, az országért, amit véráldozatuknak köszönhetően ma is a hazánknak nevezhetünk.

De soha nem beszéltem még az árulókról. Azokról, akiknek idegen érdekek szolgálata előrébb való, kifizetődőbb, mint a saját nemzetük boldogulása. Azokról, akiknek az árulása a bátrak halálához vezetett. A történelmi korok és a jelenkor árulóiról. Volt és van belőlük bőven e hazában. Meg lehet-e érteni az ilyen embert? Lehet-e bizalommal, nyitott szível fordulni az ilyen ember felé? Képvisel, őriz-e bármilyen értéket az, aki nemzete ellen cselekszik bármilyen okból is? 

A kérdés örök. Mindenki maga adhatja meg rá a saját válaszát.

Aki hű e szent háromsághoz: Isten, Haza, Család, az az ember soha nem válik árulóvá. Mert az árulás e szent hűség felmondása. Az ilyen emberben vajon miféle kötelességtudat lakozik? Az ilyen ember vajon miféle bizalomra szolgált rá?

Az emlékezés napján meggyújtjuk szívünkben az emlékezet lángjait. Adja Isten, hogy ennek a lángnak a fényénél mindig találjunk egymást mi, a nemzetért elkötelezett magyarok. Kérjük Istent, mert szükségünk van egymásra és szükségünk van a hősök példájára. Szükségünk van az erőre, amely segít emlékezni a mártírokra és az árulókra egyaránt.

Mert ez együtt adja a magasztos példát, melyet egyszer azok is felismernek majd, akik ma még vakok a tisztánlátásra. A példát, melyet – ahogy Kossuth Lajos fogalmazott 1890-ben„az utódóknak adtanak.” S vele együtt kérjük „buzgó imával a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen!”

– zárta gondolatait T. Mészáros András.

 

Tisztelet és főhajtás az aradi vértank előtt!

Címke: , ,