A kormányszóvivő kifejtette, hogy minden át nem vett migráns után fejenként 78 millió forint úgynevezett szolidaritási büntetést fizessenek azok az uniós tagállamok, amelyek nem hajlandók részt venni az illegális bevándorlók befogadásában. Ezt az uniós testület egy 2016-os javaslattervezetében kezdeményezte.

Véleménye szerint nyilvánvalóvá vált, hogy fokozódó politikai támadásoknak vannak kitéve azok az országok, amelyek ellenzik a bevándorlást és “nem szeretnének bevándorlóországgá válni”. Ez a tendencia különösen azóta egyre erősödik, hogy “megszületett az általunk mindig is vitatott, kötelező kvótára vonatkozó döntés” – tette hozzá.

A kormányszóvivő elmondta, hogy a lehető legtöbb magyar ember töltse ki a nemzeti konzultációs ívet, hogy meghatározott véleményüket és álláspontjukat majd képviselhesse a magyar kormány az Európai Unióval szemben a viták folyamán. A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban megjegyezte, ebben a kérdésben nem számíthatnak az ellenzékre, mivel az “lebontaná a kerítést, migránspárti álláspontot képvisel”.

Az  M1 esti műsorában hangsúlyozta, hogy a határőrizet jogállami hatáskör az Európai Unión belül is, a magyar kormányzat ezt sosem adta fel és a jövőben sem tesz ennek eleget, ugyanakkor továbbra is mindent elkövet, hogy a bevándorlók elosztására ne jöjjön létre állandó mechanizmus az unión belül.

A kedden véget érő, a bevándorlók elosztására szolgáló kétéves mechanizmust értékelve kijelentette,

“a végrehajtás tragikus számai mindenről tanúskodnak, csak sikerről nem”.

A magyar kormány két éve mondja, amely beigazolódott:

“az érkezők elsöprő többsége nem jogosult védelemre”

– tette hozzá.