Érd – a sikeresen pályázó város

Érd lakói már megszokhatták, hogy hétről-hétre újabb, uniós forrást elnyerő pályázatról értesülnek a sajtóból. Azt azonban kevesebben tudják, hogy országos összesítésben talán az egy főre eső brüsszeli pénzek tekintetében Érd az elsők között szerepel az országban. Ez különösen a korábbi időszakhoz képest nagy teljesítmény, hisz akkor még sereghajtó volt Érd: akkor négy év alatt 9.000 Ft volt, míg most kb. 500.000 Ft az egy főre eső, Érdre hozott pályázati pénz.

Érden szinte mindenki azt várja, hogy az utakkal kapcsolatban történjen valami. Ezért az érdi önkormányzat mindjárt az első lépések között több útépítési beruházást indított el. Több száz millió Ft értékben épületek utak, csomópontok, amelyek egy része pályázati támogatást is kapott: Diósdi út, Bagoly utca, Szabadság tér, Tárnoki-Riminyáki útkereszteződés, Széles utca, Esküdt utca, Lőcsei út, stb.

A másik, ugyancsak évtizedek óta húzódó probléma a városban a csapadék- illetve a belvíz elvezetése. A talaj- és terepviszonyokból adódóan ezt a kérdést csak úgy lehet rendezni, ha az egész városra kiterjedően, alaposan átgondolt terv alapján rendezi a kérdést a város vezetése. Ez így is történt, és az első lépéseket meg is tette az önkormányzat. A feladat mértékét jelzi, hogy a közel 1 milliárd forint értékű beruházás-sorozat, amelyet az önkormányzat eddig megvalósított, még csak az első ütemet jelentik.

A jelentős EU-s támogatással megvalósuló ún. „RÁVNA” projekt a város leginkább veszélyeztetett részén oldja meg a problémákat. Aki arra jár, láthatja, hogy ha a város további részein is megvalósul ez a fajta szisztematikus, alaposan átgondolt vízelvezető rendszer építés, akkor megszűnnek azok a gondok, amelyek legfőképpen a mostani esős időkben jelentkeztek szinte a város egész területén.

Korábban az egész ország megismerhette a hirtelen nagyra nőtt kertváros ivóvíz-ellátási gondjait. Ez mára megszűnt, hisz az elmúlt években jelentős beruházást hajtott végre önkormányzati forrásból a közműszolgálatató. A legfontosabb cél az volt, hogy megszűnjön annak további veszélye, hogy a parkvárosi részen nyáron, aszályosabb időben ne legyen elég a nyomás, emberek százai ne jussanak vízhez. Az első beruházások után pályázatot nyújtott be a város az ún. „Svájci Alapra”, és éppen szeptember közepén érkezett a jó hír: jövőre újabb, közel 1,2 milliárd forint értékű beruházás válik lehetővé az ivóvízellátás biztonságosabbá tétele érdekében.

Érd sajátos településszerkezetéből adódóan valójában soha nem alakult ki egy igazi városközpont. Több éves előkészítő munkát követően ma már folyamatban van az az összetett városrehabilitációs projekt, amely közel 1,2 milliárd Ft értékű beruházást jelent. Ez a projekt nem csak arról szól, hogy a város szívében lévő, méltán országos, sőt világhírű Magyar Földrajzi Múzeum környezetében kialakul az igazi városi tér. E projekt keretében olyan programokat is szerveznek, amelyek közösséggé kívánják kovácsolni az itt élőket, megismertetni lakóhelyük értékeivel és leszámolni azzal a téves képpel, hogy a metropolisz árnyékában csak alvóváros lehet Pest megye legnagyobb települése.

Minden helyi felmérés azt mutatta, hogy a város lakói számára kiemelt fontossággal bír az egészség megőrzése. Ezért is régi álom válik valóra azáltal, hogy az egészségügyi ellátások közül több új ellátási forma lesz elérhető a most kibővített Szakorvosi Rendelőintézetben. Itt több mint 2.000 nm-el bővül az épületegyüttes, és egynapos sebészet kezdi hamarosan a munkát. Mozgásszervi rehabilitációs nappali kórház kerül kialakításra és fejlesztik a gasztroenterológiát és a radiológia eszközparkját is.

A fiatal város fiatal lakosságának természetes igénye, hogy a lakosságszám növekedését kövesse az oktatási-nevelési intézmények fejlesztése is. A saját illetve pályázati pénzek igénybevételével megvalósított intézményfejlesztési program első ütemében kb. 3 milliárd forint értékű beruházást sikerült megvalósítani. Többek között ennek keretében újjávarázsolták a „Jövő iskolája” címet kapott Gárdonyi Géza Általános Iskolát. Épült egy tanuszoda és nem messze az iskolától megújult a Batthyány Tornacsarnok is.

De nem csak kívülről újult meg és bővült az iskola: idén ebben az intézményben indulhattak először új gimnáziumi osztályok Érden. De ezen túlmenően több iskolában, illetve óvodában zajlottak ún. „zöld beruházások”, amelyek elsősorban arra irányultak, hogy a jövőben kevesebb energia igénybevételével működjenek az épületek. E beruházások egyben azt is lehetővé tették, hogy a nyílászárók cseréje mellett kívülről is új külsőt kapjanak az épületek.

Az óvodai és bölcsődei férőhelyek létesítése szintén a város fiatal családjainak igényeit igyekszik kielégíteni. Saját beruházásban megújult és kibővült az Aradi utcai bölcsőde, ezen kívül a város több óvodáját bővítették. Ezáltal közel 200, bölcsis illetve óvodás korú gyermek elhelyezése vált lehetővé.

A fentiekből is látható, hogy a városi szakemberek igen nagy „találati aránnyal” dolgoztak. Szinte alig volt olyan beadott pályázat, amelynek révén ne sikerült volna támogatást szerezni. Nagy csalódása a városvezetésnek, hogy kétszer utasították el a földutak burkolására beadott pályázatot, holott ha valahol, akkor Érden lenne e téren tennivaló. Remélhetőleg ebben változás lesz, többé nem fogják a városvezetés politikai színére tekintettel elutasítani a teljesen megalapozott és jogos igényeket.

A pályázatokról készült összegzésből kiderül, hogy – az országos szinten is óriásprojektnek számító csatornázási programon kívül – közel 6 milliárd Ft-ot sikerült megszereznie Érdnek, amely az önrésszel együtt csaknem 8 milliárd Ft fejlesztést tesz lehetővé Érden.

Ha a csatorna projektet is figyelembe vesszük, akkor – az önrészekkel együtt – közel 40 milliárd Ft értékű fejlesztést sikerült beindítani röpke három év alatt.

Címke: , , , , , , , , , ,