KÖSZÖNJÜK ÁGIKA

Ágika helyes fiatalasszony. Cserfes, minden lében kanál, bizonyos körökben a jövő nagy reménysége. A cserfességéből adódóan igencsak fel van vágva a nyelve és veszedelmesen pörög. Ágika ugyanakkor füllentős is. Ez nem fogyatékossága őnagyságának, hanem természetes tartozéka énjének. Majdhogynem kötelessége, talán még a munkaköri leírásában is szerepel. Nem, Ágika nem bróker és nem bankár.

Ágika szocialista politikus. Az MSZP budapesti elnöke. Az azért már valami. Fiatalasszony létére felvitte az Isten a dolgát, de mit csináljunk, jobb híján, reá bízták a veres szegfűs fővárosi brigád vezetését. Ezzel van összefüggésben a füllentőssége is. A nagy tanítómester pontosan és világosan fogalmazott: „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal és a nap minden órájában” Éjjel nem hazudtak. Akkor pihentek, vagy töltődtek. Akár a mobil aksi a konnektorból. Mire felébredtek már teli is voltak hazugsággal. Miért is akarna Ágika más lenni? Ágika semmiképpen sem akart lemaradni az öszödi tanítómester mögött. A diplomája körül hibáddzanak azok a bizonyos dolgok, de ez mit sem ront abbéli képességén, hogy könnyedén meggyőzi bármelyik hóembert, hogy jó neki a tavasz.

A nagy tanítómester azóta ott hagyta a szegfűsöket, mint anno Szent Pál az oláhokat és új csapatot gründolt magának. De valahogyan mégsem lett igazán győztes és diadalmas az új párt. De a régi sem. Sőt még azok sem, amelyek a teljes balliberális politikai katasztrófa romjai alól kikászálódtak és újra nekifutottak a politika, számukra sziklazátonyos vidékének.

Sok zavaros víz lefolyhatott az MSZP budapesti szervezeténél (hát még az országosnál…), elcsaptak vezetőket, újak emelkedtek a tajték fölé. Ágika is! Nagy az erőlködés, talán még a tisztes helytállási vágy is, az őszi önkormányzati választásokra készülve, a szocik között, az egykori liberális fellegvárban, Budapesten.  A nagy készülődésben – vagy zűrzavarban- hirtelen Ágika lett a fővárosi MSZP-s főember. Nem bírt ellenállni a kísértésnek: nyilván abban bízik, akinek az Isten hivatalt adott, ad majd hozzá… (valamit csak ad)

Egyszer majd a politológia komoly tananyaga lesz a 2014-es esztendő. Egyelőre kideríthetetlenek azok a motivációk és okok, amelyek a tavaszi választási összefogás megrendítő veresége után, abba az irányba ösztökélték a kábulatból épp, hogy csak magukhoz térőket, hogy megismételjék a már egyszer csődöt mondott produkciójukat. Ha csak az nem lehet az ok, hogy még tart a kábulatuk.

Ugyanis arra jutottak, hogy némi szereplőválogatás után, ismét az összefogásban látják a lehetőséget a nyerésre. Az MSZP ugyan próbálta kihúzni minél tovább, hogy ne kelljen betagozódnia a fővárosi ballib koalícióba, de a másik két társaság: a DK és az Együtt ripsz-ropsz megkötötték a paktumot és ultimátumot intéztek az MSZP-hez, vagy csatlakozik, vagy egyedül kell megméretnie magát. Ágika látható mellszélességgel állt ki a csatlakozás mellett. Ez aztán nagy megelégedéssel töltötte el az öszödi Böszmét, hisz minden jel szerint az MSZP-ben úgy alakulnak a dolgok, mint egykor régen, mintha ismét ő vezetné a pártot. Feltehetően itt is igaz: ami késik, nem múlik. A régiek morognak, panaszkodnak, hogy Gyurcsány végig Ágikázta az elnöküket, aki meggyőzte őket, hogy be kell azt a fejet hajtani a járomba. Ment ez neki, hisz ugye a hóembert is tavasszal… Aztán csak behajtották.

Persze korán sem biztos, hogy tényleg véglegesen eldőlt minden. Lehetnek még komoly meglepetések a morgolódók részéről. Egyelőre úgy néz ki a dolog, hogy – ha csikorogva, prüszkölve is, de- a budapesti MSZP elfogadta az egykori fő KÖJÁL-os, Falus Ferenc főpolgármesteri jelölését. Az egyik legfőbb érv a KÖJÁL-os ember mellett, hogy milyen derék módon állt egy olyan, évtizedek óta nagyon részletes szabályok szerint működő szervezet élén, amely pontosan e – szinte katonai szervezettség- miatt, nélküle is kitűnő önműködő mechanizmussal rendelkezett. A másik érv meg … hát másik érv eddig nem hangzott el.

Lehet majd a várható vereséget akár az Ágika nyakába is varrni, de innen kívülről szemlélve ballibékat, csak azt lehet látni, történjék bármi, minden áron a szekeret akarják a ló elé fogni. Miről is szólnak a terveik? A Tarlós leváltásáról, a hatalom visszaszerzéséről. De, miért is? Miféle programmal rendelkeznek a nagy leváltási szándékon kívül? Nagyjából olyannal, mint Érden.

Szóval a Böszme – erről panaszkodtak a hírek szerint az öreg motorosok az MSZP-ben – végig leágikázta az Ágikát. Nincs is ebben semmi kivetnivaló, hisz előbbi az utóbbinak még ifjú titánlány korában főnöke volt, és most nyilván nagyon büszke egykori tanítványára. Valószínű, nem csak leágikázta, de meg is köszönte, amit, mint budapesti MSZP vezérasszony a DK-ért tett a koalíció támogatásával. Steiner Pál, mint Ágika elődje ezt ugyan sértődötten nem vette tudomásul, nem is szavazta meg és otthagyta a brancsot, de aki a KÖJÁL-os ember lehetséges MSZP-s alternatívája lehetett volna, Horváth Csaba innentől kezdve már nem állt önmaga mellett, hanem a járványorvosért tört lándzsát. Hogy mivel győzhették meg???

Ugyanakkor Horn Gyula unokahúga Havas Szófia –a budapesti MSZP szervezet egyik vezetőségi tagja- az ATV-ben határozottan kijelentette, a KÖJÁL-os emberrel nem lehet legyőzni Tarlós Istvánt.

Mit is lehet még Gyurcsány megköszönésén kívül mondani Ágikának?

Mi is köszönjük, Ágika!

Kopor Tihamér