Lássunk tisztán a helyi adók ügyében!

A közügyek iránt érdeklődő érdiek tájékoztatása érdekében teszem közzé azt a levelet, amelyet válaszként küldtem dr. Aradszki András országgyűlései képviselőnek a hozzám írt észrevételeiről.

Úgy vélem, az adószámítás megváltozott módja valamennyiünket érintő közügy, így a városvezetés álláspontja is a közösségre, a nyilvánosságra tartozik.

Dr. Aradszki András

Országgyűlési Képviselő részére

KDNP Frakció

Tisztelt Képviselő Úr! Kedves András!

Megkaptam levelét, amelyben az építményadóval és a városi beruházások során az alvállalkozók elszámolási problémáival kapcsolatban érdeklődik. Köszönöm tájékoztatását és érdeklődését! Az abban foglaltakra az alábbiakról tudom tájékoztatni.

A települési önkormányzatok alapvető feladata – a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett – a helyi közszolgáltatások biztosítása. E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása – melynek során nélkülözhetetlen a helyi közösségek kezdeményezőkészsége, áldozatvállalása is – elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését.

A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. Bizonyára Ön előtt is ismert, hogy a helyi adóbevételek tekintetében minden egyes önkormányzat más és más sajátosságokkal bír. Érd esetében az utolsó lezárt évet (2009) tekintve a következőkről tudom tájékoztatni:

A számokból és az arányokból látható, hogy a helyi adóbevételek tekintetében elfogadható arányt próbálunk fenntartani a magánszemélyek és vállalkozások terheinek tekintetében.

Tisztelt Képviselő Úr!

Fogadóóráimon és a hozzám beérkezett levelekben a leggyakoribb kérdés, hogy miért nem növeljük a vállalkozások adóterheit, hogy azok nagyobb részt vegyenek ki a közös teherviselésből. A vállalkozók részéről természetesen – ezzel szemben – az az igény, hogy az ők terheik csökkenjenek. Véleményem szerint a mi megoldásunk e kettő között, középúton helyezkedik el.

Bizonyára Ön előtt is ismert, hogy az EU-s szabályok miatt a kedvezmények csak magánszemélyek esetén adhatók, vállalkozások ingatlanai után nem lehet helyi rendeletben (sem) kedvezményt adni.

Ha a szomszédos települések adózási gyakorlatát tekintjük, különböző példákat láthatunk.

A XX. kerületben az építményadó 1293 Ft/m²/év. A telekadó 287 Ft/m²/év, ezekből a magánszemélyek üzleti célt nem szolgáló építményeire és telkeire sincs kedvezmény, vagyis egységesen ennyi a fizetési kötelezettség.

A XXIII. kerületben az építményadó 1241 Ft/m²/év, a telekadó 275 Ft/m²/év, az idén nem volt emelés. Itt sincs semmiféle kedvezmény a magánszemélyek részére.

A XI. kerületben 1500 Ft/m²/év az építményadó mértéke, ebből nincs a magánszemélyeknek kedvezmény. A telekadó 287 Ft/m²/év.

Mi nem kívántunk ilyen mértékű adót bevezetni a vállalkozások számára, hisz tekintettel kellett lennünk a teherbíró képességeikre is.

Levelében említi azon magánszemélyeket, akiknek normális életvitele lehetetlenné válik. Kérem, a jövőben tájékoztassa az Önhöz forduló, hasonló helyzetben levő magánszemélyeket, hogy jelenleg is – mint ahogy eddig is – az adóhatóság az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.

Tehát ezekben az esetekben – amennyiben fennállnak a törvényi feltételek – az adózók kérhetik az adóhatóságtól az adó mérséklését, illetve elengedését.

Rendeletünkben ezen kívül a következő rendelkezések vannak: kérelemre, tárgyévre mentesíthető a magánszemély adózó a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló építmény után fizetendő adó megfizetése alól, ha legfeljebb egy ingatlan tulajdonjogával vagy legfeljebb egy ingatlanon fennálló haszonélvezeti joggal rendelkezik, és az alábbi három feltétel bármelyike fennáll:

a)   70 éven felüli, egyedül élő, és a havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 300%-át;

b)      70 éven felüli és akinek – kétszemélyes háztartás esetén – a vele közös háztartásban élő 70 éven felüli házastársával vagy élettársával együtt számított egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200%-át;

c)   az adózó vagy a vele közös háztartásban élők egyike I. vagy II. csoportú rokkant, fogyatékossági támogatásban részesül, és a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 150%-át.

Kérem segítségét az Önhöz fordulók korrekt és megfelelő tájékoztatásában!

Tisztelt Képviselő Úr!

Megdöbbenve hallgattam a helyi TV-ben azon nyilatkozatát, amelyben a kedvezményre vonatkozó szabályainkat – és így közvetve a Fidesz-KDNP kormány által – a jövőbeni demográfiai helyzet javítására is hozott intézkedéseit „családellenesnek” minősítette azzal, hogy az az egy gyermekes (3 tagú) családokat állította követendő mintaként.

Bizonyára nem ismeretlen Ön előtt, hogy a kormány által javasolt családbarát személyi jövedelemadózás új szabályai szerint a családi adókedvezmény 2 gyermekig havi 62.500 forint értékben vehető igénybe (négytagú család). A harmadik gyermek vállalásával azonban minden gyerekre – gyerekenként és havonta – 206.250 forintnyi adóalap-kedvezményt érvényesíthet a család.

Tehát világosan látszik, hogy a kormány politikája a legalább 5 tagú családokat részesíti kedvezményben és egyben ösztönzi is a családokat arra, hogy merjenek és akarjanak harmadik gyermeket is vállalni.

Mi a helyi adórendeletünkben – azonosan a Fidesz-KDNP kormány politikájával – ugyanezt tesszük. A legalább 3 gyermekes családok (ahol a család létszáma legalább 5 fő) megkapják a maximális, 50%-os adókedvezményt. Tehát biztosíthatom, hogy maximálisan figyelembe vettük a Fidesz családbarát politikáját e tekintetben is.

Abban is a kormány és a Fidesz politikájával megegyezően cselekszünk, hogy a helyi adóbevételek biztosítása tekintetében igazodunk a Fidesz Önkormányzati Tagozatának mértékadó politikusai által kifejtett véleményekhez. Bizonyára ismert Ön előtt is, hogy az MSZP-kormány korábban központi adóként („vagyonadóként”) mintegy 50 milliárd forintot kívánt évente elvonni a helyi közösségektől. Az erről szóló törvény az ingatlan értéke alapján határozta volna meg a központi költségvetésbe befizetendő, ingatlanhoz kapcsolt adókat. Ebből le lehetett volna vonni a helyben befizetett adókat, tehát a két adó egymás mellett élt volna.

A Fidesz politikusai ismereteim szerint három fő kifogást fogalmaztak meg akkor:

– a vagyonadó eltúlzott mértékét (egy 100 nm-es érdi ingatlan adója 65.000-70.000 Ft. lett volna)

– az ingatlanhoz kapcsolódó adók kivetésének joga eddig az önkormányzatoknál volt, abból a célból, hogy a helyi közszolgáltatásokat ebből fedezzék, ezt csorbította volna ez a vagyonadó törvény

– a harmadik és legfontosabb, hogy úgy tűnik, Magyarországon az érték alapú, ingatlanhoz kapcsolódó adózás nem teremthető meg igazságosan. Az Alkotmánybíróság ezen érvelést vette figyelembe, amikor megsemmisítette a vagyonadó-törvényt. Az országos trenddel a nagyvárosok közül Érd és Nyíregyháza ment szembe, amikor ezen érvek ellenére mindeddig az értékalapú adózást választotta a négyzetméter alapú adózás helyett.

Tehát Érden is igazodnunk kell az országos tendenciához, ezért választottuk a négyzetméter alapú adózást a Fidesz által kifogásolt értékalapú adózás helyett. Kérem, tájékoztassa a KDNP helyi politikusait is a fentiekről, továbbá arról, hogy a Fidesz nem ígérte soha a helyi adókról szóló, ingatlanhoz kapcsolódó adók eltörlését!

Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Fidesz Önkormányzati Tagozatának elnöke a következőket nyilatkozta nemrég a sajtóban: “A kormány személyi jövedelemadó- és társaságiadó-csökkentése lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok esetlegesen a helyi adók emelésével növeljék a pénzügyi mozgásterüket.”

Szintén Szita úr mondta el, hogy folynak a tárgyalások az önkormányzatok és a kormány között az önkormányzati finanszírozás átalakításáról. Az önkormányzatok kiszámítható és stabil hátteret várnak a kormány részéről. Azt szeretnénk, hogy a törvényben és szabadon vállalt feladataik mellett garanciákat kapjanak az államtól. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy például a kormány garantálja: fizeti több éven keresztül a pedagógusok fizetését, és akkor az adott város, település is tervezni tudja az adott iskola működtetésével kapcsolatos kiadásokat, felújítást, fűtés. A példánál maradva: az eddigi kiszámíthatatlanságot mutatja, hogy míg 2002-ben egy iskola költségvetésének 75 százalékát állta az állam, addig ma néha alig 49 százalékát.

Tehát örömmel vesszük, ha Képviselő Úr – csatlakozva a Fidesz önkormányzati politikusaihoz – e tekintetben segíti az önkormányzatok munkáját!

Tisztelt Képviselő Úr!

A 2011-es költségvetés megalkotásakor a törvényben és kormányprogramban meghatározottakat is figyelembe kell vennünk. Kiegyensúlyozott gazdálkodást kell biztosítanunk, a költségek csökkentésével és a bevételek növekedésével. Ellenkező esetben – az Országgyűlés 2011. évi költségvetéséről szóló előterjesztésében foglaltak szerint – a központi kormányzat sem teszi lehetővé további fejlesztési pályázati lehetőségeinket. A költségek csökkentésének szándékát meg is fogalmaztuk már a költségvetési koncepcióban. A bevételeket is növelnünk kell a működési hiány mérséklése érdekében. Ezt három oknál fogva tudjuk elérni az építményadó rendelet megváltoztatásával.

Az első, hogy igazítjuk bizonyos mértékben a városi kiadások növekedéséhez. Hiszen tíz éven keresztül még az inflációt sem követte az adó mértéke. A másik ok, hogy az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy az adóhatóság egyre több olyan ingatlant derített fel, amelyek korábban valamilyen oknál fogva nem adóztak. Ha sikerül bevonnunk az adózásba azokat, akik eddig nem adóztak, máris jelentős összeggel nő a városi szolgáltatásokra fordítható összeg. Harmadrészt vannak olyanok, akik valamilyen tévedés okán az elmúlt tíz évben alacsonyabb értéket vallottak be, mint amennyi az ingatlan forgalmi értéke, így eddig kevesebb adót fizettek. Az új számítási módra való áttéréssel ezen ingatlanok tulajdonosai is a hasonló értékű és méretű ingatlanokhoz mérhető adót fognak fizetni, vagyis itt is lehetnek adóbevétel növekedések. Szeretném hangsúlyozni, hogy egyes rosszindulatú interpretációkkal szemben nem gondolom, hogy az adóelkerülés lenne a jellemző Érden. Nagyon sok oka lehet annak, hogy egy ingatlan nem a megfelelő értéken lett bevallva, a tévedéstől az információhiányig sok minden közrejátszhatott.

Tisztelt Képviselő Úr!

A városi beruházások során magam is sokszor találkoztam azzal, hogy a beruházásban részt vevő érdi vállalkozásokat a fővállalkozó nem mindig időben fizette ki. Több ilyen alvállalkozó felkeresett és több esetben sikerült megoldást találni. Megjegyzem, sajnos sok esetben azzal kellett szembesülnünk, hogy csak akkor jöttek el hozzánk, amikor már késő volt, hisz pl. a Gárdonyi Iskola beruházása esetén be nem jelentett alvállalkozó jelentkezett nálunk – utólag.

Az építőiparban tapasztaltható körbetartozás ellen minden rendelkezésünkre álló módon fel kívánunk lépni, mint ahogyan tettük eddig is. Bizonyára az Önt felkereső vállalkozók is elmondták Önnek, hogy miután engem megkerestek, azonnal tájékoztatást kértünk a fővállalkozótól az alvállalkozói számlák kiegyenlítése tekintetében, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően vissza is tartjuk a kifizetéseket addig, amíg a helyzet megnyugtatóan nem rendeződik. Hisz bizonyára ismert Ön előtt is, hogy amennyiben a fővállalkozó igazolja, hogy az alvállalkozóját kifizette az előző számlák tekintetében és a munka teljesítését igazoltuk, nekünk fennáll a fizetési kötelezettségünk. Teljesítést az alvállalkozó alvállalkozójának vagy azok alvállalkozójának nem teljesíthetünk, hisz nem állunk semmilyen jogviszonyban.

Biztosíthatom, hogy amint eddig, ezután is minden lehetséges és rendelkezésemre álló módon segíteni kívánom az érdi vállalkozókat abban, hogy megkapják az elvégzett munkájuk ellenértékét.

A szennyvízcsatorna- beruházás során minden, a jogszabályban előírt jogosítványunkkal élni kívánunk az alvállalkozók kifizetésének ellenőrzése érdekében.

Önnek, mint a Közbeszerzési Tanács önkormányzatunk által delegált volt tagjának bizonyára ismert a Közbeszerzési Törvény sok hiányossága. Egyik közülük az alvállalkozók alvállalkozójának nem megfelelő védelme. Örömmel vesszük tehát, ha a Parlamentben kezdeményezi, illetve támogatja a Közbeszerzési Törvény olyan irányú módosítását, amely lehetővé teszi az építőiparban tevékenykedő magyar kis- és közép vállalkozások magasabb fokú védelmét!

Tisztelt Képviselő Úr!

Köszönjük, hogy észrevételeivel megkeresett, az Önhöz érkezett észrevételekről tájékoztatott. Kérem, a jövőben se habozzon hasonlóan cselekedni, hisz egyet tudunk érteni abban, hogy a kormányon, illetve az érdi önkormányzatban többségben levő polgári pártok közösen, azonos irányba kell kifejtsék tevékenységüket. Ezért is kérem, támogasson abban, hogy pártja, a KDNP egyes helyi politikusai ne akadályozzák azt, hogy az érdi polgárok érdekében kifejtett tevékenységünk meghozza gyümölcsét és Érden növekedjen az itt élők életszínvonala, rendezett és fejlődő városban élhessenek.

Mindezek érdekében, a város érdekeit szolgáló hatékony együttműködés érdekében javaslom, hogy havonta egyszer, előre egyeztetett időpontban tárgyaljuk meg az aktuális, a várost érintő kérdéseket

Érd, 2011. január 24.

Tisztelettel:

T. Mészáros András