“Újra össze kell fognunk”

Az Érdi Újság interjúja Dr. Aradszki András országgyűlési képviselővel.

Átléptünk a 2014. évbe, néhány hónap múlva választ az ország.  Ön újra megméretteti magát, a Fidesz-KDNP szövetség jelöltjeként. Az ellenzéki pártok, szervezetek is megnevezték már jelöltjeiket. Milyen kampányra számít?

Nincs kétségem afelől, hogy az ellenzéki jelöltek és jelölő szervezeteik nemtelen eszközöket is bevetnek majd a kampányban, mint ahogy ennek már vannak is jelei, országosan és itt helyben egyaránt. Persze ez nem meglepő, de nekem, illetve a Fidesz-KDNP szövetségnek nem is ezekkel kell foglalkoznunk. De azért nem árt, ha erre is nyitva lesz a fülünk. Bár az ellenzék szétforgácsolódott, a különböző pártok egymást marják, abban azért egységesek, hogy nem riadnak vissza a hazugságok, rágalmak terjesztésétől. Szembetűnő ugyanakkor, hogy helyi ügyekkel, a választókerület településein élők életét befolyásoló ügyekkel nem foglalkoznak. Lelkük rajta. A mi dolgunk, az én dolgom az, hogy az igazságosság mentén folytassuk azt az utat, amely kivezette az országot a szocialista kormányzás által okozott válságból.

Újévi köszöntőjében így fogalmazott: „Amikor lezárunk egy időszakot, általában számvetést tartunk. Hálát adunk a jóért, tanulunk a rosszból és levonjuk a megfelelő következtetéseket.” Milyen következtetéseket vont le az elmúlt négy év történéseiből?

Mindenekelőtt azt, hogy bár Magyarország jobban teljesít, még mindig vannak olyan területek, ahol bőven van tennivalónk. Gazdaságilag szabadabbak lettünk, mutatóink jók, sőt sokkal jobbak, mint számos más európai országban. Családjaink és a gyermekvállalás sehol nem látott kedvezményekben részesülnek, kialakulóban van a munkaalapú gazdaság. Egyre erősödik az igazságosság és a szolidaritás. Olyan úton haladunk, amely – bár más ország még nemigen merészkedett rá – láthatóan már most eredményes, és várhatóan hosszú távon is az lesz.

Mégis számos kritika érte a kormányzatot itthon és az Unióban egyaránt…

Valóban, szándékaink, koncepciónk széleskörű elfogadtatása komoly feladat, bár egyre többen belátják – és itt nemcsak belföldre gondolok –, hogy a járatlan út nem egyenlő a járhatatlan úttal. Történelmünk során számtalan esetben léptünk a megszokottól eltérő útra, és bár mindig megkaptuk ezért a magunkét, legtöbbször utólag mégis kiderült, hogy Magyarországnak volt igaza. A jobboldali kormány négy év alatt olyan fejlődési pályára állította az országot, amely segít végre túllépni a rendszerváltoztatás és a gazdasági, valamint erkölcsi válság okozta traumán. Azonban nem szabad megtorpannunk, ez a folyamat nem állhat meg, különösen pedig nem fordulhat vissza, mert abban az esetben beállhatunk abba a sorba, ahol ma Görögország, Portugália, Olaszország található, és mind gazdasági, mind nemzeti szinten búcsút inthetünk még a hosszú távú felvirágzás lehetőségének is. Ezt a „luxust” pedig nem engedheti meg magának az ország. Azt mindenki elismeri és elfogadja, hogy szükség volt az alkotmányos rendünk, a nagy ellátó és szolgáltató rendszerek átalakítására, amihez ez a négy év, annak ellenére, hogy mennyiséget és a minőséget nézve is rengeteget dolgozott a parlament, csak szűkösen volt elég. Elmaradt a rendszerek „finom hangolása” és a tapasztalatokon nyugvó javítása. Talán csak most jutottunk el odáig, hogy az átlagember is érzi, megérti a nagy átalakítások eredményeit.

Pest megye 1. számú választókerülete hat települést fog össze, amelyek közül Érd a legnagyobb lélekszámú, így nyilván itt a legnehezebb összehangolni a különböző érdekeket, fejlesztési lehetőségeket. Milyen prioritásokat tartott fontosnak mindezek során?

A legfontosabb feladat az volt, hogy visszaállítsuk az önkormányzatok működőképességét. Ennek érdekében az állam több milliárd forint értékben támogatta az önkormányzatokat a baloldal által korábban belekényszerített adósságoktól való megszabadítással. Érd ennek egyértelműen nyertese, hiszen azon kívül, hogy 2012. és 2013. végén 2,1 Mrd forint külön támogatási összeg érkezett a város számlájára, az állam két lépcsőben a város teljes adósságát konszolidálta 2013 végére. Az érdi adósságállomány átvállalása kiemelt kormányzati prioritást kapott, amit az is jelez, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr vezette a kormány tárgyalócsapatát. Ez többek között annak köszönhető, hogy a városvezetés – bár a Gyurcsány-Bajnai vezetés olyan feltételeket teremtett, hogy országosan szinte kizárólag csak presztízsberuházásokra lehetett eredményesen pályázni –, igyekezett ezeket a lehetőségeket szolidan igénybe venni és a városnak valóban fontos fejlesztésekre koncentrált. Elég, ha csak az iskola, óvoda-, bölcsődefejlesztésekre, valamint a szinte teljesen megújult egészségügyi központra és orvosi rendelőkre gondolunk. Ezek kétségkívül szükséges beruházások voltak egy megyei jogú város számára. Ki kell emelnem, hogy az elmúlt év végén fejeződött be Magyarország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása, az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program, amelynek révén – közel 32 milliárd forintból – Érd, Diósd és Tárnok 80.000 lakójának lett jobb az életminősége.  A vízi közmű infrastruktúrájának kiépítése mellett rengeteg új út is épült (Érden mintegy 40 km), ezáltal egész település-részek újultak meg. Az elmúlt években az önkormányzatok forrásaiból és pályázati forrásokból többmilliárd forint értékű beruházás történt. Ebből kiemelkedik a Svájci Alap segítségével megvalósított, mintegy 1,4 milliárd forintos térségi beruházás, amellyel a város folytatta az elavult ivóvíz-hálózat rekonstrukcióját is. Az irányok helyes és bölcs meghatározása nélkül nem tudnánk ilyen eredményeket felsorolni.

Bár Érd központja ennek a térségnek, kísérte hasonló figyelem a választókerület többi településeit is?

Igen, a választójogi rendszer átalakítása miatt 2012-től külön figyelmet fordítottam ezekre a településekre. Törökbálint, Diósd, Tárnok adósságának átvállalása is a jó megoldások közé tartozik, ugyanis mindhárom település esetében a kormány által javasoltnál magasabb arányban valósult meg a települési adósságcsökkentés. E mellett Diósdon óvoda és bölcsőde épült, Törökbálinton állami pénzből befejeződött egy XXI. századi színvonalú iskola és sportközpont felépítése. A létesítmény üzemeltetésének forrását is sikerült előteremteni. Egy törvénymódosító javaslatom eredményeként mintegy 400 millió forint többletbevételhez jut majd a város évente. Tárnokon pedig korszerű, új vasútállomás épült.

Mi a helyzet az érdi sportcsarnokkal?

Sokan csak sportcsarnokot emlegetnek, de ez a sportkomplexum magában foglal még egy 33 méteres versenyuszodát is. A történet 2006 előtt kezdődött, amikor az előző, szocialista városvezetés egy gazdaságilag előnytelen, a város erejét meghaladó és kizárólag a város pénzéből megvalósuló beruházásba kezdett, amit 2007-ben az akkori feltételekkel nem volt szabad átvenni. Szerencsére sikerült „fogást találni” a szerződésekben, amivel akkor az MSZP-n kívül mindenki, a FIDESZ-es, KDNP-s, civil képviselők is egyetértettek. Az ezt követő több éves alkudozás után a 2010-ben megalakult FIDESZ-es városvezetés megegyezésre jutott a beruházóval, amelynek eredményeként 1,3 Mrd forint ellenében a sportcsarnok és uszoda az érdiek tulajdonába fog kerülni. Sikerült azt is elérnem, hogy a vételár megfizetéséhez a kormány 800 millió forinttal járult hozzá. Úgy gondolom tehát, hogy a 2006 előtt keletkezett gondot közösen sikeresen tudtuk megoldani az érdiek javára.

A rezsicsökkentés a mostani kormányzati időszak egyik politikai „zászlós hajója”, így az ellenzék pártok egyik kedvelt célpontja is. Úgy vélik, csalás és tarthatatlan intézkedések sorozata.

Egyrészt aki a közjó, az emberek érdekei szerint politizál, az nem tarthatja csalásnak, ha érezhetően csökkennek a háztartások terhei. Másrészt az ellenzék is elismeri, hogy Magyarországon magasak a lakhatással összefüggő kiadások, mint az Unió más országaiban. Az elmúlt egy év során az ország bebizonyította, hogy együtt képesek vagyunk megálljt parancsolni a mohó közszolgáltató cégeknek. Ehhez persze átgondolt gazdaságpolitika is kellett, amely figyelemmel volt például az önkormányzatok fejlesztéseire is. A járásban megvalósult közüzemi beruházások is kellenek ahhoz, hogy a fenntartható rezsicsökkentésről beszéljünk mind közüzemi, mind pénzügyi szinten. Józan ésszel nem vitatható, hogy a rezsiköltségek 20 százalékos csökkentésével megvédtük a magyar családok érdekeit. Ez a küzdelem azonban sajnos nem ért véget. A külföldi közműcégek és bankok – hazai és nemzetközi politikai kapcsolataikat hadrendbe állítva – azon dolgoznak, hogy eltöröljék a rezsicsökkentést, és ehhez az idei választásokat akarják felhasználni. Ha meg akarjuk védeni a közösen elért eredményeket, akkor újra össze kell fognunk. Ez az egyik legfontosabb tétje a tavaszi választásnak.

Szentiványi Zoltán
Érdi Újság

Címke: , , , ,